Cut Rite: Lap-, élkönyvtár

Lapkönyvtár

A felső menüsor/könyvtárak almenüjéből tudjuk megközelíteni a lapkönyvtárat és az élkönyvtárat.

Itt tároljuk azokat az anyagokat, melyekre rendszeresen optimalizációkat futatunk.  Lehetőségünk van ugyan arra, hogy az optimalizáció során manuálisan megadjuk az alapanyag tulajdonságait, ha azonban ezt az adatsort szeretnénk máskor is használni, célszerű felvinni optimalizálás előtt az anyagot a lapkönyvtárba.

Az is fontos, hogy az optimalizáció során használt élanyagok is regisztrálva legyenek, ugyanis a program az élanyagok esetén is képes pontos mennyiségi kalkulációra, de ezt csak abban az esetben végzi el, ha az élzáróanyagot megtalálja az élkönyvtárban.

A felső menüsávban található nézetváltó ikonok segítségével  lehetőségünk van többek között csak az anyagokat, csak a lapokat, vagy csak a lapokat maradéklapok nélkül szemlélni. Jelen esetben egy olyan nézetet használunk, mely során a képernyő vízszintesen két részre van osztva. A felső részen láthatóak az anyagok, az alsó részen pedig a lapok.

Fontos különbség van köztük! Vegyünk alapul  egy 18mm vastag Kastamonu D152-es laminált lapot. A standard táblaméret ebből 2800x2070mm. Ezt rendeljük a céghez rakat tételben. Az azonban nem biztos, hogy csak ilyen  méretű tábláink vannak belőle.  Az egyes szabászati tevékenységek során különböző méretű maradékanyagaink is keletkezhetnek,melyeket teljesen fel szeretnénk használni. Vagy talán még jobb példa lehet a 18mm vastag nyír rétegeltlemez erre a célra, melyet az egyes gyártók különféle táblaméretekben gyártanak. Ennek kezelésére felvisszük az anyagok közé a 18mm vastag nyír rétegeltlemezt, a különböző táblaméreteket pedig feltöltjük alá a lapok közé.

Mind az anyag megnevezése, mind a lapkód cellákban kerülni kell az ékezetes karaktereket, a pontot, vesszőt és a szóközöket…(Ugyanígy kell eljárnunk a részlisták esetén az alkatrészek elnevezésénél.)

Új anyag felvitelénél az anyagkód később nem módosítható. Ha az anyagkódon változtatni szeretnénk, akkor ki kell törölnünk az adott anyagot és fel kell vinnünk újra az anyagot és a korábban alatta lévő lapokat is.

Az anyagvastagság kitöltése értelemszerű.

Standard erezettség:

• Ha az erezettség igen akkor a szálirány a tábla hosszméretével párhuzamos.
• Ha a válasz nem, akkor nincs szálirány.
• Ha x a tábla keresztszálas, vagyis a szálirány a szélességi mérettel lesz párhuzamos.

A rakat mezőben megadhatjuk, hogy a rendelés során hány tábla van egy rakatban.

Anyagparaméter:

Korábban az optiparaméterek és a fűrésztulajdonságok beállítása során számos paramétert lefektettünk. Ennek a mezőnek a használatával korlátozott mértékben lehetőségünk van eltérni ezektől a beállításoktól. Pl. létrehozhatunk egy olyan anyagparamétert, melynél nem történik szélezés, vagy csak porolóvágást végzünk.

A következő cellánál lehetőségünk van arra, hogy képet csatolhassunk az alapanyagról, annak érdekében, hogy vizuálisan is megjelenjen annak színe, erezete, struktúrája. A képeket alapbeállításban a

V11/international example data/ Libs- könyvtárból próbálja keresni. Ide kell bemásolnunk a használni kívánt képeket, vagy a rendszerbeállításoknál megváltoztathatjuk az elérési utat.

Típus: különböző anyagtípusokat tudok létrehozni

Az első sorba be kell írni a számot, utána név enter és így új sor keletkezik… A későbbiekben ezeket az adatokat lehet legördülő listából kiválasztani.

Ha ide belekattintunk, létrehozunk egy újat. Ahhoz, hogy ezt szerkeszteni tudjuk, rá kell kattintani a felülírás gombra. Ekkor elő jön egy menü, ahol ki kell pipálgatni, mely tulajdonságok szerkesztését engedélyezem… A szükséges beállításokat követően, mentés.

Lapkód: hasonlít az anyagnál megadott kódra, de célszerű mögé írni az adott táblaméretet is.

Típus: Lapraktár, vagy maradék, esetleg automatikus. Utóbbinak akkor van jelentősége, ha a géphez automata lapraktár is tartozik. A szabászati tevékenységek során a gép mindig a maradékanyagokra végzi el először az optimalizálást.

Rakt: mennyi van belőle raktáron, ha nem a programmal végezzük az anyagnyilvántartást és a raktárkrzrlést, akkor írjunk be 999-et, de a program képes raktárkezelésre is.

Költségek mező, ehhez fontos az utolsó oszlop az Egység, ami felület/laponként- variációkkal jelöli, hogy milyen egységárat adtunk meg. Mindenképp érdemes megadni, az árat mert, ha nem adsz meg semmit, akkor azt hiszi, hogy ingyen van, és akkor elvileg rosszabbul optimalizál

Fkód raktárkészlet kezelés

• 0-kóddal a raktárkészletet használja, de ha elfogy a lap, nem enged optimalizálni
• 9-est szoktunk használni, ha elfogy a lap, figyelmeztet, de engedi az optimalizálást

Raktárhely – lehet csinálni adminisztrációt- jelölni lehet, hogy a raktárban hol van pontosan a lap.

Szállító– megadható, hogy honnan vesszük, vettük a lapot

Információ: Bármi kiegészítő infó megadható- Sérült lap, felület-struktúra…

Az élkönyvtár:

Az élkönyvtárról sajnos jelenleg nem tudok képet csatolni.  A könyvtár feltöltése azért nagyon fontos, mert a gép csak feltöltött élanyagokra végez hossz-kalkulációt. Az élanyagok felvitele egyszerű, és érelemszerű. Az egyes cellák beállításaival lehetőségünk van arra is, hogy az élzáró vastagságát levonjuk a kész méretből, De beállíthatjuk az értékeket úgy is, hogy az élzárógép minden esetben 1mm-t lemar az anyagból élragasztás előtt.

Ilyenkor a 2mm vastag élanyaggal körbezárt táblákat a kész mérethez képest 2mm-rel kisebbre fogja szabni a gép. 0,4mm vastag élzáróval körbezárt tábla esetén pedig a szabászméret 1,2mm-rel nagyobb lesz a kész méretnél.

Cut Rite: Fűrésztulajdonságok

A Fűrésztulajdonságok beállításai a felső szalagmenü Fűrésztulaj. menüpontjának legörgetésével érhetőek el. Az így megnyitott felület lapfülein végighaladva végezzük el a beállításokat. A fűrésztulajdonságok sablont felépíthetjük a nulláról, vagy létrehozhatjuk sablonból is. Ilyenkor csak ki kell választanunk a megfelelő fűrészmodellt. A pontos modellválasztás nem szükségszerű, de megkönnyíti a munkát, ugyanis azt kiválasztva már az ajánlott beállítási sablonon vezet minket végig a program. Ha a létrehozás során a megfelelő gépet választjuk ki, a legelső fülön, a Felosztás 1-en a megfelelő fűrészmodell jelenik meg.

Felosztás 1 fül:

Min. megvágás az utóvágáshoz+Fl:

A kérdés e menüpont alatt, hogy a gép a vágások során a fővágásokat követően újraszélezze-e a középső alkatrészeket? a +Fl jelzi, hogy az értékbe beletartozik a fűrészlap vastagsága is. Ez az érték a legtöbb esetben elöl-, hátul nulla, mert csak többletmunkát okoz a gépnek, és csak csekély hatás van a minőségre. Ha azonban az alkatrészek jobb mérettartására törekszünk, beállíthatunk itt is egy 13 mm-es értéket, mint az alap szélezővágásnál, vagy beállíthatunk ide egy porolóvágást.

A porolóvágás során egy, a fűrészlap vastagságnak közel megfelelő értéket állítunk be szélezésként. 4,4mm vastag fűrészlap esetén, az egyszerűség kedvéért 5mm-t. A porolóvágás során, a gép teljesen porrá forgácsolja ezt a beállított szélezési maradékot. Anyagtakarékossági okokból szoktunk porolóvágást alkalmazni, egyéb esetekben kerüljük, mert károsan terheli a gépet, és a fűrészlapot. Porolóvágás alkalmazása során, ugyanis a fél oldalas erőviszonyok miatt a lap elhajolhat egy kicsit, mellyel eltér az elméleti vágástengelyétől, és a vágási vonal ferdévé, vagy görbévé válhat. Ezért ilyenkor érdemes visszavenni az előtolási sebességet.

A vágásmagasság gépspecifikus jellemző. A jelen esetben kiválasztott HPP200-as gépnél a fűrészlap kiállás 65mm. A körfűrész vágásmagassága akkor van jól beállítva, ha a fűrészlap a vágás során legalább egy fogmagasságot kilép az anyagból. Ezért a 65mm magas fűrészkiállás esetén állítsunk be 60mm-t.

Ugyancsak fontos géptulajdonság a vágáshossz, a mi beállított gépünkesetén ez maximum 4300mm.

A minimum részhossz egy csíkhoz beállításnak akkor van jelentősége, ha nagyon keskeny csíkot szeretnénk szabdalni keresztbe. Képzeljük el, hogy levágatunk a géppel egy 40mm széles csíkot, melyet utána 50cm-es darabokra szeretnénk elszabdalni. Ilyenkor a 40mm-es csíkot rátoljuk az ütközőre, majd a vágás indítása után a gép csipeszeivel megpróbálja megfogni és behúzni az alkatrészt. Ez a folyamat ilyen keskeny alkatrész esetén nem nagyon fog sikerülni.

A legnagyobb vágás először. A legszélesebb csíkok vannak a térkép tetején, és a leghosszabb alkatrészek vannak a bal oldalán. Illetve minden visszavágás a csík bal oldalára kerül. biztosítja, hogy a szabástérképen a leghosszabb vágások történjenek először…Ez is megkönnyítheti a gépkezelő dolgát.

Felosztás 2 fül:

Feszültségmentesítő vágás fül:

Befogók fül:

Sebesség/idő:

Cut Rite: Optiparaméterek

A felső szalagmenü paraméterek menüpontjának legörgetésével érhető el.

Az új paramétert lehet szimplán a nulláról is felépíteni, az új parancsra kattintva, érdemes azonban sablonból létrehozni, mert akkor ajánl a géptípushoz megfelelő alap- beállításokat.

Optiparaméterek beállítása, Megvágás fül:

Optimalizálási típus: milyen algoritmus szerint szeretnénk optimalizálni, a legfejlettebb a Standard bővített.

A kereszt bővített pl. munkalap-szabás, vagy vasalat-lista esetén használható. Ott csak hossz-optimalizálás folyik.

A fűrészlap-vastagság értékét megadod itt, de ha a gép kinti beállítása más, azt fogja alapul venni.

A fűrészlap vastagság a legtöbb esetben 4,4

minimum hosszvágás ráhagyás-13mm

minimum keresztvágás ráhagyás-13mm

ez egy kb 13-4,4=7mm vtg. hulladékot eredményez, amely nem szorul be a fűrészlap melletti fűrészrésbe.

Itt a változó megvágásnál engedhetem, hogy kisebb szélelési hulladékot használjunk, amennyiben túlságosan nagy volna az alkatrész, amit el kell készíteni, és az alap szélelővágás mérete miatt esetleg már nem adná ki a tábla. Fontos!  Ezt a funkció csak nagyon indokolt esetben használjuk.

Ha ezt levisszük nullára akkor annál a táblánál amelyikbe benne van az a nagy alkatrész, annál nem használja a szélvágást…

A változó megvágás beállítást kivehetjük, amennyiben fejvágást nem csinálunk.

Fejvágásnak hívja a program az első vágást a munkadarabon, mellyel két meghatározott méretű lapra osszuk az eredeti nagy táblánkat. Ezekkel a lapokkal fog tovább dolgozni a gépkezelő, így könnyebb lesz a dolga… megvágás fejvágás után: a fejvágás után alkalmazhatok egy plusz szélelést. Ez az érték itt 13 mm segít a feszültségmentesítésben.

Optiparaméterek beállítása, szabályzó fül:

A szabályzó fülön állíthatjuk be az utóvágások optimalizálásának típusát.

A többszörös korlátozatlan a legbonyolultabb, de a legjobb kihozatallal rendelkezik.

Lefelé haladva könnyebb a gépkezelő dolga, de rosszabb a kihozatal.

A kihozatalt mindenesetre érdemes összehasonlítani az időráfordítással is. A bonyolultabb munka általában hosszabb ideig tart. A fejvágásnál beállíthatjuk, hogy szimmetrikus, vagy aszimmetrikus fejvágást is használhassunk.

Általában nulla fejvágást szoktak használni, a javaslat egy vagy kettő.

A duplikátumnál teszem lehetővé, hogy két lapot is egymásra lehessen rakni, amiknek ugyanaz a szabástérképe. Beállíthatóak bizonyos kritériumok, melyek ahhoz kellenek, hogy az egyes táblákat egymásra lehessen rakni, például:

• hossz
• szélesség
• megnevezés
• anyag
• szálirány

Meghatározhatjuk, hogy a lapot hosszoldalról fogva, vagy a kereszt-irányú oldalról fogva húzza be a gép Vagy engedhetjük, hogy a hossz és kereszt irány között válasszon.

Ha szeretnénk lehetőségünk van rá, hogy beállítsuk, csak kereszt-irányú szabászati tevékenységet folytasson.

Optiparaméterek beállítása, maradékok fül:

Igény esetén a maradékot visszakönyveltethetjük a rendszerbe. Azt, hogy mi számíít maradék anyagnak, és mi hulladéknak, azt mi magunk határozhatjuk meg. Definiálhatjuk a maradékanyagot a minimális hossz-és szélességi méreteivel, illetve minimális felületével. Egy 500x500mm-es tábla  0,25m2, ami még nem éri el a felületkritériumot. Jelen esetben, ha a lap egyik mérete 500mm, a másik méretének legalább 1000mm hosszúnak kell lennie, hogy a gép engedélyezze a maradékanyagként történő visszakönyvelését.

A maximális maradék hossz (egy oldal): mekkora lehet a maradék hossza

Ha bármekkora lehet, írjunk be 999-et.

Maradék értékelés: itt lehet neki adni egy költséget, hogy 20-80%-os értéken könyvelje vissza a rendszerbe. Az optimalizálás során a nagyobb értékűeket használja fel először. Ha 100%-ot írok be, akkor azon tárolja vissza.

Tervek – maradékok  helye a táblán belül pozíció a folyamatban

A maradékokat felhasználja, ne használja, attól függetlenül, hogy a maradékokat rendszerezzük, nem szükségszerű azok felhasználása.

Eredeti hosszot használja és szélességet. Ez a maradékkezelésre vonatkozik.

Maradékanyagok a tervben hátul 21-22-25-ös fűrésztípusokhoz használható. Ez akkor hasznos, ha vissza kell szállítani az automata lapraktárba, hogy hátra húzza vissza.

Cut Rite: Részlisták- létrehozása / testreszabása

A bal oldali menüsávban, kattintsunk a részlista ikonra, vagy a nyilvántartási felületen válasszuk a Részlista/Új meüpontot. Megközelítőleg az alábbi panel képe fog megjelenni előttünk:

A munkát a fejléc kitöltésével kezdjük.

Cím: A szabástérkép neve. Ezen a néven fogják látni a szabászati tevékenységet a gépkezelők. Amennyiben a Szabászgép is fel van csatlakoztatva, mint meghajtó a gépre, a szabásztérkép kiküldése automatikusan is végbemehet. Ilyenkor a szabászgép kezelőfelületén egy előugró információs mező jelzi, hogy új optimalizálás érkezett a gépre.

Opt: Optiparaméterek beállítása

Fűr.: Fűrésztulajdonságok beállítása

Szabályok a vágáslisához:

Ezek a beállítások tartalmazzák az optimalizálás legfontosabb tulajdonságait. Az üres rublikákra kattintva, legördülő listákból választhatjuk ki a korábban létrehozott sémáinkat, de beállíthatjuk, hogy a részlista ablak, már eleve az adott fűrészparaméter, és optiparméter-beállításokkal nyíljon meg.

Az Optiparaméterek meghaározzák többek között az optimalizálás típusát, a gépkezelő munkájának bonyolultsági fokát, a szélezővágások alkalmazását, vagy azok hiányát…

De ezektől az optiparaméterektől bizonyos fokig el is lehet térni, mint egy kivételként, ami cak az adott szabástérképre igaz. Ekkor használjuk a szabályokat a vágáslistához. Létrehozhatunk például egy olyan szabályt, ami a szélezővágások csökkentett szélességét írja elő. Ha ezt kiválasztjuk, az felülírja az optiparaméterek alatt előzetesen beállított értéket.

A Fűrésztulajdonságok lényegében a szabászgép, géptípustól függő alapvető beállításai mellett, néhány a szabástérkép bonyolultágát meghatározó beállítást, és többek között a fűrészelési tevékenység időbecslésének alapjául szolgáló információkat tartalmazza. (Mindezekről a későbbiekben bővebben is szót ejtünk.)

Részlista elemeinek testreszabása:

A részlista kinézetét illetően, a csatolt kép csupán tájékoztató jellegű. A felhasználói felület rugalmasan alakítható, ezért nem minden esetben így néz ki.

Ha a felső menüben legörgetjük a paraméter fület, majd azon belül kiválasztjuk az Infómező menüpontot, lehetőségünk lesz új, egyedi tulajdonságú oszlopokat bevezetnünk a részlistánkba.  

(Ugyanitt fogjuk beállítani au optiparamétereket és a fűrésztulajdonságokat is.)

Amit itt teszünk az rendszer szintű beállítás. Ami annyi tesz, hogy az itt hozzáadott oszlopok a későbbiekben minden esetben megjelennek.

Részlista elemeinek testreszabása:

Az első 10 sor az állandó, a többi szabadon testre szabható.

Tehát itt lehetőségünk van arra, hogy új mezőket hozzunk létre, melyeket hozzá adunk a részlista alapbeállított mezőihez.

Pl. ha fel szeretnénk vezetni az élzárásokat is, az él menüből dupla kattintással belistáztathatjuk, a különböző éleken lévő élzárók típusát. Esetünkben létre lett hozva egy termékkód és egy megjegyzés oszlop is.

A Megnevezés oszlop szabadon alakítható. A hossz, a beírható karakterek hosszát jelenti. Etikett címkénél jól jöhet, ha meg akarjuk akadályozni, hogy a szövegek egymásra folyjanak, vagy információvesztéstől tartanánk hosszú szöveg esetén…A Típus esetén előre meghatározott infómező típusokból választhatunk…

Az élzárók esetén a Típus:

• Hossz él elöl
• Hossz él hátul
• Keresztél bal
• Keresztél Jobb

A termékkód és a Megjegyzés esetén válasszuk a Felhasználódefiniált(0) infómezőtípust

Alkatrészek felvitele a részlistába:

Megnevezés: Alkatrész neve

Anyagkód: Az alkatrész alapanyaga. Ha fel van töltve a lapkönyvtárunk, legördülő listából is válaszhatjuk, ha nincs ilyen anyagunk be is gépelhetjük, ilyenkor azonban az optimizálás során majd külön táblát kell létrehoznunk hozzá. Ez ugyanis csak az alapanyag típusát jelöli. Nem hordozza még magában az alapanyagtábla méreteit, és egyéb tulajdonságait.

Hossz: Száliránnyal párhuzamos méret, amennyiben a lapnak van száliránya

Szél.: Szálirányra merőleges méret

Me.: Gyártandó alkatrész mennyisége

Fent/Alatt: Ezeknek az oszlopoknak szériagyártás során van jelentősége, amikor lehetőségünk van raktárra is termelni. Meghatározhatjuk, hogy a megfelelő optimalizálás érdekében mennyivel szabhat többet, vagy kevesebbet az adott alkatrészből a gép.

Erezettség: J:igen, -N: nincs,- X  keresztszálas a tábla

Hossz él/Kereszt él: Megadható, hogy az alkatrész különböző élein milyen élzárás van.

Termékkód: Segít különválogatni egy rendelésen belül a különböző termékekbe beépülő alkatrészeket. Esetünkben két külön termék alkatrészeit látunk a képernyőn. 20.004_05, és 20.004_06 kódú termékek alkatrészeit.