Faipari üzemek villamoshálózata 1.
Információtartalom vázlata:
- A villamos áram élettani hatásai
- Az érintésvédelem feladata
A villamos energia faipari felhasználása széleskörű. Használjuk gépeink meghajtására, anyagszállításra, világításra… és mindezek mellett hétköznapi életünk pótolhatatlan részét is képezi. Nincs az életnek olyan területe, ahol ne lenne rendkívül hasznos segítője az embernek. Ennek oka a villamos energia jó tulajdonságaiban rejlik:
- Könnyen előállítható, és csak rendkívül kis mértékben terheli a környezetet.
- Más energiákkal szemben jóval tisztább, és kényelmesebb a használata.
- Az előre kiépített villamoshálózaton keresztül könnyen szállítható, így bárki könnyen hozzájuthat.
- A megfelelő védőberendezések alkalmazásával használata biztonságos.
Ennek köszönhetően korunk egyik alapvető jellegzetessége a villamos energia széles körű felhasználása. Azonban a villamos energia felhasználása során is számolnunk kell a balesetek lehetőségével.
Az elektromos árammal kapcsolatos balesetek száma és súlyossága olyan jelentős, hogy a közlekedési balesetek után közvetlenül a második helyen áll. Ennek oka, hogy az emberek még manapság sem ismerik eléggé az elektromos áram természetét. Hatásaihoz még a mai napig nem szoktunk hozzá (, hiszen csak alig több mint 100 éve használjuk).
Az első közhasznú erőművet EDISON hozta létre a New Yorki Central Parkban, és az ehhez csatlakozó 110 V-os hálózatot 1882-ben helyezték üzembe. Itt következett be az első áramütéses baleset is 1883-ban.
Az elektromos áram nem más, mint elektromos töltéssel rendelkező részecskék egyirányú, rendezett mozgása. Két fő jellemzője:
- az áramerősség jele: I mértékegysége: A (Amper)
- a feszültség jele: U mértékegysége: V (Volt)
Elektromos feszültség megmutatja, hogy mennyi munkát végez az elektromos mező, miközben 1 C (coulomb) töltést a mező egyik pontjából a másikba áramoltat. A feszültséget kiszámíthatjuk: U = I/R, U = W/Q
Az áramerősség a vezető anyagban időegység alatt áramló elektromos töltésmennyiség, az őt létrehozó feszültség U, és az ennek ellenszegülő ellenállás R értékének hányadosa. I=U/R
Az elektromos áram legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy:
- alapvető érzékszerveinkkel nem szerezhetünk tudomást a jelenlétéről,
- és már rendkívül kis villamos energiamennyiségek is súlyos baleseteket képesek előidézni.
- A sérülések szempontjából az áramerősségnek van az egyik legnagyobb jelentősége:
- Az érzékelhető áramerősség átlagosan 0,5-1 mA. Ezt nevezzük érzetküszöbnek.A veszélyes határ, kb. 10-20 mA környékén jelentkezik, mert ekkora áramütés hatására a végtagizmok görcsbe rándulhatnak, és az ember már nem tudja elengedni a vezetéket. A görcs következtében az áramütés hatása is lényegesen súlyosabb lehet. Ez az elengedési áramerősség.
- 100 mA (azaz 0,1A) vagy ennél nagyobb áramerősség, már könnyen halálos lehet
Az áramütés súlyosságát az emberi testen átfolyó áram erősségén túl még számos dolog befolyásolhatja:
- az emberi szervezeten átfolyó áram nagysága
- a behatás időtartama
- az áram útja az emberi szervezetben (mely testrészen halad át)
- A legkedvezőbb eset, amikor a két láb hidalja át a feszültséget, a legkedvezőtlenebb, mikor a bal kéz is részt vesz az áramkörben.
- az áram típusa, váltakozó áram esetén annak frekvenciája
- Az egyenárammal szemben az emberi szervezet kevésbé érzékeny, mint a váltakozó árammal szemben.
- az emberi test ellenállása
- a bőr felületi épsége
- az egyén testi és lelki állapota, számít-e az áramütésre, esetleg váratlanul éri…
A villamos áramütés során, a szervezeten átfolyó áram, (az áthaladó villamos töltés által közölt energia) az izmok görcsös összehúzódását, idegközpontok és idegpályák zavarát okozhatja, eszméletvesztéshez légzésbénuláshoz, szívleálláshoz vezethet…
Az áram hő-, kémiai, élettani és mágneses hatásokat gyakorolhat az emberi szervezetre.
Hőhatása révén az elektromos áram égési sérüléseket okozhat (Ennek súlyosságát a test ellenállása, és a villamos ívet kísérő hőmérséklet is befolyásolhatja.).
Kémiai hatása abban nyilvánul meg, hogy a testnedveket elektrolitikusan megbonthatja, mely során a fejlődő gázok embóliát okozhatnak.
Egy-egy váratlan áramütés következtében az ember könnyen sokkhatás alá kerülhet, mely eszméletvesztéshez vezethet. Gyakori oka az úgynevezett másodlagos áramütéses baleseteknek, melyek elesés, vagy zuhanás miatt következnek be.
A villamos áram által okozható káros hatásokat érintésvédelemmel és a munkavégzés szabályainak betartásával tudjuk elkerülni.
Az érintésvédelem feladata, hogy megakadályozza az elektromos berendezések aktív (, áram alatt lévő) részével történő érintkezést, valamint megvédje a kezelőt, amennyiben a gép, külső burkolata egy esetleges meghibásodás (testzárlat) miatt áram alá kerülne.
Tulajdonképpen azon műszaki intézkedések és védelmi módszerek összessége, melyek célja, hogy elhárítsák az elektromos berendezések szakszerű használata során felmerülő a veszélyeket, hogy megelőzzék a villamos energia felhasználásából származó baleseteket.
Ennek számos módja van:
Az érintésvédelmet védővezetővel vagy védővezető nélkül valósíthatjuk meg.
A védővezető nélküli érintésvédelmi módok az emberi szervezeten keresztülfolyó áramot a veszélytelen érték alá korlátozzák.
A védővezetős érintésvédelmi módoknál az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét védővezetővel kell összekötni. Ilyen megoldás a nullázás és a védőföldelés.
