Faipari üzemek villamoshálózata 2.

Információtartalom vázlata:

• Az érintésvédelem módjai:
• az érintési feszültség lecsökkentése: elszigetelés, törpefeszültség
• védőföldelés
• gyors lekapcsolás: nullázás

Védővezető nélküli érintésvédelmi módok

1.: Az érintési feszültség lecsökkentése

Amennyiben lehetőség van rá, lecsökkenthetjük az érintési feszültséget, kis, illetve törpefeszültségű berendezések alkalmazásával. Ezzel elérhetjük azt, hogy egy esetleges meghibásodás esetén sem érheti veszélyesen nagy áramütés a gép kezelőjét.

Kisfeszültségű a berendezés, ha vannak olyan vezetői, amelyek között a névleges feszültség 50 V-nál nagyobb és 1000-1500 V-nál kisebb.

Törpefeszültségű a berendezés, ha nincsenek olyan vezetői, amelyek névleges feszültsége egymás közt, vagy a földhöz képest 50 V-nál nagyobb.

Elsősorban különösen veszélyes helyeken használják, pl. gyermekjátékoknál, vagy vizes helyeken, medencéknél. A legnagyobb biztonságosnak tekinthető váltakozó feszültség 50 V, az egyenfeszültség 120 V.

2.:Védőszigetelés alkalmazása.

Az elektromos szerkezetek szigetelésekor a gép, ember által érinthető, elektromosan vezető részeit szigeteljük el.

Az alkalmazható szigetelések fajtái:

Alapszigetelés (üzemi szigetelés) az üzemszerűen vezető részeken az áramütés elleni alapvédelemnél alkalmazható.

Kiegészítő szigetelés (védőszigetelés) az alapszigetelés kiegészítése, különálló szigetelés annak érdekében, hogy megakadályozza az áramütést az alapszigetelés meghibásodása esetén. Például a villanykapcsoló külső burkolata.

Kettős szigetelés együttesen tartalmazza az alap- és a kiegészítő szigetelést.

Bal oldalt Kiegészítő szigetelés, jobb oldalt a kettős szigetelés jele

Megerősített szigetelés az üzemszerűen vezető részeken alkalmazott, egyetlen szigetelőrendszer. Több olyan réteget is magában foglalhat, amelyet nem lehet egyenként alap- vagy kiegészítő szigetelésként vizsgálni.

A gépek szigetelésének nem csak az elektromos áramtól, hanem a gépbe kerülő szennyeződések káros hatásaitól is védenie kell. A védőburkolat nem csak érintés, hanem idegen szilárd tárgyak, porok nedvesség behatolása ellen is véd.

Az erősáramú villamos berendezéseket úgy kell elkészíteni, hogy az alkalmazás és az igénybevétel során végig megfeleljenek a biztonsági követelményeknek. Az egyes helyiségekben a villamos berendezések létesítési módját a helyiség jellege határozza meg. A különböző nedvességi állapot érintésvédelmi problémákat vet fel, amelyek megoldásáról gondoskodni kell.

Ennek érdekében a különböző gépeket érintésvédelmi osztályokba sorolhatjuk. Ezek az úgynevezett IP osztályok.

A védettségi fokozat jelölése két betűből és két számból áll. Az első szám az idegen testek elleni védettségi fokozatra utal, a második a víz elleni védettségre.

2.:Védőszigetelés alkalmazása.

Az elektromos szerkezetek szigetelésekor a gép, ember által érinthető, elektromosan vezető részeit szigeteljük el.

Az alkalmazható szigetelések fajtái:

Alapszigetelés (üzemi szigetelés) az üzemszerűen vezető részeken az áramütés elleni alapvédelemnél alkalmazható.

Kiegészítő szigetelés (védőszigetelés) az alapszigetelés kiegészítése, különálló szigetelés annak érdekében, hogy megakadályozza az áramütést az alapszigetelés meghibásodása esetén. Például a villanykapcsoló külső burkolata.

Kettős szigetelés együttesen tartalmazza az alap- és a kiegészítő szigetelést.

Bal oldalt Kiegészítő szigetelés, jobb oldalt a kettős szigetelés jele

Megerősített szigetelés az üzemszerűen vezető részeken alkalmazott, egyetlen szigetelőrendszer. Több olyan réteget is magában foglalhat, amelyet nem lehet egyenként alap- vagy kiegészítő szigetelésként vizsgálni.

A gépek szigetelésének nem csak az elektromos áramtól, hanem a gépbe kerülő szennyeződések káros hatásaitól is védenie kell. A védőburkolat nem csak érintés, hanem idegen szilárd tárgyak, porok nedvesség behatolása ellen is véd.

Az erősáramú villamos berendezéseket úgy kell elkészíteni, hogy az alkalmazás és az igénybevétel során végig megfeleljenek a biztonsági követelményeknek. Az egyes helyiségekben a villamos berendezések létesítési módját a helyiség jellege határozza meg. A különböző nedvességi állapot érintésvédelmi problémákat vet fel, amelyek megoldásáról gondoskodni kell.

Ennek érdekében a különböző gépeket érintésvédelmi osztályokba sorolhatjuk. Ezek az úgynevezett IP osztályok.

A védettségi fokozat jelölése két betűből és két számból áll. Az első szám az idegen testek elleni védettségi fokozatra utal, a második a víz elleni védettségre.

Elkerítésnél, elburkolásnál: azt akadályozzuk meg, hogy a kezelőszemély testzárlatos részhez érhessen. Hatékony védekezési mód, de csak akkor használható, ha a védendő részt nem kell üzem közben kezelni.

Környezet elszigetelésénél:

Amennyiben valamilyen oknál fogva a gép szigetelése nem lehetséges, a kezelőszemélyzetet szigeteljük el a környezettől (a környezetben lévő földpotenciáltól). Így azok hiába érintenek testet (feszültség alatt lévő részt), az elektromos áram nem képes tovább folyni.

http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=f13b753f-b549-4a1d-b699-253a92d66818&cid=54a4fc7b-98b2-4992-887b-f7e9e1049703

http://www.kovox.hu/html/spec.villamosan.szigetelo.cipo.html

Korábban már említettük, hogy a védővezetős érintésvédelmi módoknál az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét védővezetővel kell összekötni. Ilyen megoldás a nullázás és a védőföldelés.

Ilyen módon kötik a háztartásokat a központi elektromos rendszerre.

Az elektromos áram vezetésénél 3 különböző feladatot ellátó vezetéket kell megkülönböztetnünk. Ezeket eltérő színekkel is jelöljük:

– Fázis. Színe fekete, régebben vörös. Három fázis esetén az egyik fázist szokás barna vezetékkel jelölni. A fázis vezető érintése áramütést okoz.

– Nulla vezető.  Színe kék.A fázis és a nulla vezető közé bekötött elektromos készüléken keresztül elektromos áram folyik. A készülék működik. A vezeték érintése nem okoz áramütést.

– Védőföldelés. Színe Zöld-sárga, keresztmetszete azonos a fázisvezetőével. Rendkívül fontos, hogy zöld/sárga szigetelésű vezető csak védővezető céljára használható! A vezeték érintése nem okoz áramütést.

A vezetékeket minden esetben méretezni kell a zárlati áram termikus és dinamikus hatásaira. Amennyiben ugyanis túl nagy áramerősséget akarunk átvezetni rajtuk, szétégnek.

Védőföldelés ( TT-rendszer)

A lényege, hogy az elektromos hálózatra rákötött fogyasztó mellett külön föld-pont van kialakítva. Ez lehet egy földbe levert fémcső is, mely hozzá van kötve a gép burkolatához. A védőföldelésnél a berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló részeit, azokat a részeket, melyek csak rendellenesség esetén kerülhetnek feszültség alá  jól vezető és kisellenállású vezetékkel összekötik össze a földdel.

Minden a burkolaton jelentkező feszültség a föld felé igyekszik (hiába fogja meg az illető a burkolatot, az áram akkor sem halad át rajta)

Bizonyos háztartások még így vannak a hálózatra kötve. A ház külön földelésére vannak rákötve a háztartási gépek földelései.

A védőföldelés tudományosabb megfogalmazásban: Villamos hálózatoknál, berendezéseknél, a zárlati áram földbe való levezetésére alkalmas, villamos kontaktus. Érintésvédelmi szempontból, minden a talaj és a talajjal érintkező, nem szigetelőanyagú tárgyat földnek nevezzük.

Gyors lekapcsolás: nullázás

A nullázás (TN-rendszer, ahol T a latin terro=föld szóból ered) olyan érintésvédelmi mód, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ezt kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére védővezetőként.

Ahol a 230V-ot előállítják a fogyasztók számára 1 vagy 3 fázisban (transzformátor állomás), van egy kis ellenállású védőföld és ez megy a fogyasztókhoz, ahol a villanyóránál a belső hálózat (például lakás) védőföldje össze van kötve a nulla vezetővel.

(Hazánkban az áramszolgáltatói hálózatok több mint, 90%-a nullázott).

TN-C rendszer: amikor az üzemi nulla vezető közös a védővezetővel. Sehol sem építenek ki külön védővezetőt, az áram vezetésére szolgáló nulla vezetőt (jelölése N=neutral) kötik minden fogyasztó készülék testére.