Oldószeres pácok

Általánosságban elmondható róluk, hogy felhasználásra kész állapotban forgalmazzák őket. A színezőanyagokat és pigmenteket illó oldószerekben feloldva tartalmazzák. Ezért gyorsan száradnak, ami miatt remekül használhatók a nagyüzemi gyártásban. Hengerléssel és szórással is felhordhatók.További előnyük, hogy alkalmazásuk során nem jelentkezik a vizes pácoknál szokásos szálfelhúzás és felületi érdesedés. Ezért szükség szerint kihagyható a vizezés az utolsó csiszolási fázis előtt.

Az oldószeres pácokat leginkább keményfákhoz használjuk: tölgyre, akácra, cseresznyére stb., de a gyors száradás miatt gyakran alkalmazzák borovi fenyőnél is…

Kihangsúlyozzák a faanyag szövetszerkezetét, mellyel rusztikus felületi struktúrát hoznak létre.

 Amennyiben a cél ennek ellenkezője: a felületi struktúra elrejtése, egyöntetűvé tétele, homogenizálása, úgy kombinált pácokat használunk. Ezek szerves oldószer alapú, kötőanyagot is tartalmazó termékek.

Rusztikus oldószeres pácok

 Folyékony, felhasználásra kész állapotban kerülnek kereskedelmi forgalomba. Kész színekben kaphatók, vagy az alapszínekből kell kikeverni a szükséges árnyalatot. Szintetikus oldószerekben oldott színezékek, pigmentek illetve ezek kombinációi lehetnek. A színezőanyagokon túl tartalmazhatnak különféle felületaktív anyagokat, fixáló és szárítóadalékokat is…

Mivel a pigmentek a felületen rakódnak le és egalizáló hatásúak, a színezékek pedig a rostok közé beszívódva élénkítő hatást gyakorolnak. A két színezőanyag kombinációjával rendkívül érdekes, változatos hatású felületek alakíthatók ki. A rusztikus páckép a felület pácolás utáni visszatörlésével alakítható ki. Lényege, hogy a faanyag pórusainak színmélysége eltér (, többnyire sötétebb) a felület színmélységétől. Gyorsan szárad. Nem húzza fel a faanyag rostjait.

Olajpácok:

Különféle olajokban oldott színezőanyagok, melyeknél az olaj azon túlmenően, hogy oldószerként szolgál, segíti a színezőanyagok felülethez történő tapadását is. Tüzes, élénk színű felületeket ad. Műanyagok, és élfóliák színezésére, rusztikus páckép kialakítására is alkalmas.

Lakkpácok:

Átmenetet képeznek a pácok, és a színes lakkok között. A pácokhoz hasonlóan elszínezik a felületet, de a lakkokhoz hasonlóan felületi védelmet is biztosítanak. Lényegében színes, áttetsző pigmenteket tartalmazó lakkokról van szó. Ezek bizonyos mértékben elfedik, halványítják a faanyag rajzolatát. De legnagyobb hátrányuk, hogy a felületen kialakuló szín nagymértékben függ a felvitt rétegvastagságától. Az egyenetlenül felhordott pácmennyiség a felület felhősödését okozhatja. Ebből fakadóan a jó minőségű felületkezeléshez, az egyenletes rétegvastagság eléréséhez gépi felhordás szükséges. Patinázó festékként alkalomadtán lakkozott (alapozott) felületeken is használják. Ilyenkor a felvitt painázó réteg száradása után a felületet finoman megcsiszolják a cél elérése érdekében.

Viaszpácok:

A viaszpácok színezékkel vagy pigmentekkel ellátott viaszok (pl.: méhviasz, karnauba viasz, kínaviasz…) olajos oldatai vagy vizes emulziói, amelyek bizonyos mértékű, felületvédelmet is adnak a faanyagnak. Mechanikai ellenálló képességük azonban rendkívül csekély, ezért érdemes a pácolt felületet további védőréteggel ellátni.

Az olajos viaszpácoknál a viaszt és a színezőanyagot terpentinolajban oldjuk.

A vizes viaszpácoknál, a viaszt felmelegítjük, majd olvadt állapotában (ammónium-hidroxid-, vagy kálium-karbonát és kenőszappan vizes oldatával) részben elszappanosítjuk. Felhasználásuk korlátozott, mivel elég nehezen hatolnak be a faanyagba, Szép, természetes, selymes fényű felületet adnak, de nem fényállóak. A szükséges szín kialakításához kátrányfestékekkel (pl.: anilinfestékekkel) keverve, főleg lombos fák pácolására használják.

Kereskedelmi forgalomba felhasználásra kész állapotban kerül, de mi magunk is előállíthatjuk:

  Olajos viaszpácok

           1 liter terpentinolajat 50 C°-ra felmelegítünk, majd 20-30g olajban oldódó kátrányfestéket és 80-100g viaszt keverünk hozzá. A pácolt felületeket a kezelés után finom kefével, vagy lószőrrel át kell kefélni.

   Vizes viaszpácok

               1.: 40g méhviaszt (kb. 100C°-on) megömlesztünk. És 30ml ammónium-hidroxidot feloldunk 250ml forró vízben. Az utóbbi oldatot folytonos kevergetés közben a folyékony viaszhoz adagoljuk. Majd tetszés szerint egy kevés kátrányfestéket adunk hozzá. Az így elkészített alapléből további hígítással 2-3liter pácot nyerhetünk.

            2.: 170g méhviasz és 30 g karnaubaviasz keverékét (kb. 100C°-on) megömlesztjük. És 30 g kálium-karbonátot, valamint 40 g kenőszappant feloldunk 600 ml forró vízben. Az utóbbi oldatot folytonos kevergetés közben a folyékony viaszhoz adagoljuk. Majd tetszés szerint egy kevés kátrányfestéket adunk hozzá. Az így elkészített alapléből további hígítással 2-3liter pácot nyerhetünk.

A páclé készítéséhez lehetőleg lágy vizet: desztillált vizet, vagy esővizet, esetleg forralt vizet használjunk! Felvitel előtt a pácot jól keverjük fel! A kezelt felületeket egy-két napi száradás után finom kefével, vagy lószőrrel jól át kell kefélni.