Vizes pácok

Igen rég óta léteznek, de mai formájuk az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek eredménye. Korábban ipari célokra szinte kivétel nélkül csak az oldószeres pácokat alkalmazták. Ma azonban a modern vegyiparnak, és az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően a vizes alapú pácok uralják a piacot.

Az oldószeres pácokhoz hasonlóan könnyen, hengerléssel és szórással is felhordhatók.

Mivel azonban több idő jut a páclé egyenletes eloszlatásra, jóval könnyebb velük dolgozni. Hátrányuk, hogy a fa szálait jobban felhúzzák. Így, alkalmazásuk során elkerülhetetlen a pácolás előtti felvizezés, és az azt követő csiszolás

Használatuk erősen nedvszívó, ritka szálú fafajokhoz javasolt, mint a fenyő, az éger, a nyár, különféle fenyőfélék, a bükk, vagy a hárs.

 Porpácok:

Ahogy nevük is utal rá, por formában kerülnek kereskedelmi forgalomba. Színezőanyagként különböző kátrányfestékeket (pl.: anilin festékek) használnak, melyekhez az egyenletes eloszlás, és a megfelelő beszívódás… érdekében adalékanyagokat, és konzerválószereket is kevernek. A különböző színárnyalatú pácok egymással bátran keverhetők.

A porok oldása a gyártó által megadott módon forró, vagy meleg vízben történik. A páclé elkészítéséhez lehetőség szerint lágyított vizet, vagy tiszta eső vizet használjunk, ez megkönnyíti a por vízben történő oldását. A bekevert páclevet felhasználás előtt minden esetben érdemes leszűrni.

Az előírnál több víz hozzáadásával a páclé világosítható, a kevesebb víz alkalmazásával pedig a páclé értelem szerűen sötétebb lesz.

Bármilyen fafajhoz használhatók, bár a nagyobb pórusú fák egyenletes színezése, mint pl.: a tölgy, a kőris, vagy a mahagóni nehézkesebb.

Mivel a színezőanyagok a rostokat festik, a fa lazább szerkezetű szöveteibe jobban beszívódnak, így a porpácok negatív pácképet adnak. Bár bőséges pácfelvitellel rusztikus, mérsékelt mennyiségű anyag használatával homogén páckép is kialakítható velük. A negatív páckép élessége szükség esetén előzetes vizezéssel mérsékelhető.

 Folyékony vizes pácok:

Kereskedelmi forgalomba felhasználásra kész (folyékony) állapotban kerülnek. Színezőanyagként pigmenteket, vagy pigment-színezék keverékeket használnak. De ezen túlmenően vízben oldódó kötőanyagokat (pl. akrilgyantát), UV abszorbereket és kis mennyiségben a víz mellett más oldószereket (pl. alkoholt) is tartalmazhatnak.  Bármely fafajhoz használhatók. Negatív pácképet adnak, vízzel és egymással is szabadon keverhetők. A pigmentek erősen kötődnek a felülethez, így megakadályozzák a rostok duzzadását, s vele együtt a szálak felhúzódását. Egalizáló hatásúak, nem élénkítik a faanyag rajzolatát. ( Ez nagyon jól jöhet, ha nem szeretnénk, hogy a pác kiemelje a faanyag szöveti szerkezetéből, vagy a megmunkálás hiányosságaiból adódó hibákat a készterméken.) A pigmentek fedő jellege miatt, világosabb pigmentekkel, az eredeti faanyag színénél valamivel világosabb homogén páckép is kialakítható. Bár jó fényállósággal rendelkeznek, a világosabb színeknél UV sugárzást elnyelő adalékanyagokat is kevernek a páclébe. Ezek a pigmentek ugyanis átengedik az UV-sugarakat, aminek hatására az alatta lévő faanyag színe besötétedne.

Egykomponensű pozitív pácok:

Felhasználásra kész folyadékokként kerülnek forgalomba. Különlegességük, hogy fenyőfákon is pozitív pácképet adnak (, ami korábban csak a kémiai pácokkal volt elérhető).

Használatuk során azonban alapvető követelmény, hogy a pácolást követő lakkozáshoz (a pozitív páckép megtartása érdekében) olyan lakkot kell választani, ami nem élénkíti a faanyag rajzolatát. Vízzel hígíthatóak, a pácok egymással történő keverése azonban nem ajánlott. Elsősorban fenyőfához használhatók.